Már szeptember elsejét írunk. Ez mindenkinek egészen mást jelent. A magyarországi diákok számára az iskolakezdést. Az itteni diákok számára azt, hogy egyre közelebb kerülünk az iskolához (még egy bő hét van hátra). Nekem személyesen még egy hónap szabadot.
Az elmúlt 4 év nagyon meghatározó rész…
Már együtt rójuk a kilométereket. Még mindig azt beszéljük amit a három nap alatt csináltunk, mennyit töltődtünk, és mennyire közel állunk a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákjaihoz. (Ilyés Anna koprodukciója). Még a buszon vagyunk s éppen, hogy elhagytuk a határt, de már most vágyunk vissza. Egy…
Lassan egy hete annak, hogy már nem vagyunk együtt... Lassan egy hete annak, hogy átléptük a magyar határt, és csak néztünk ki a fejünkből. Egyesek aludtak, mások meg a családtagjaikat értesítették arról, hogy természetesen továbbra is él nemzet e hazán, és nem kell aggódni.
No, de ne…
Úgy döntöttem, hogy nem hagyom tovább halványulni az emlékeket, igaz, bennem, szerencsére nehezen kopnak. Visszagondolván arra az együtt töltött 4 napra, igazából úgy érzem, csak nagyon kevés az az esemény, amire nem tudok eléggé tisztán visszaemlékezni. És úgy gondolom, hogy ez volt a találkozásban…